Hétfőtől lesz elérhető a postán a szuperállampapír nymotatott verziója, mindeközben több lakossági állampapír kamata, valamint a forgalmazói jutalékok is csökkennek - derül ki az ÁKK friss közleményéből. Ezek után csak akkor lesz kedvezőbb számításunk szerint a Prémium Magyar Állampapír a MÁP Plusznál, ha 3,4, illetve 3,55% fölé megy az infláció.
A Portfolio írt elsőként arról, hogy hamarosan új, nyomtatott verziójú MÁP+ jelenik meg, a különféle címleteket a Postán lehet majd megvenni. A birtokunkba jutott pár exkluzív kép arról, hogy néz ki a fizikai szuperállampapír, cikkünkben erről csináltunk egy galériát.
Újra 100 milliárd forint fölé kúszott a szuperállampapír heti jegyzése, a múlt héten 102, azt megelőzően 115 milliárd forint értékben jegyzett belőle a lakosság. Ilyen magas összegű érdeklődés legutóbb az első hetekben volt a MÁP+ iránt.
Hatféle címletben kerül a Posta kirendeltségeibe a nyomdai MÁP+, a futamidő és a kamatozás már ismert, hamarosan indulhat az értékesítés.
Szögezzük le már az elején: nagyon is érthető az ÁKK és az MNB összehangolt lépése. Merthogy valamit lépni kellett. Más kérdés, hogy néhány bűnös miatt most a teljes magyar bankrendszer bűnhődik. Az ok pedig a lombardhitelezés. Létezett ez persze korábban is, de a szuperállampapír megjelenésével drámai méreteket öltött: az MNB számai szerint 250 milliárd forint fölé emelkedett a lakossági lombardhitel-állomány, amellyel aztán arbitrázs útján szép többlethozamot tudtak a banki ügyfelek a szuperállampaípr amúgysem alacsony kamatához hozzácsapni. Mostani cikkünkben annak járunk utána, hogyan értékeli az ÁKK lépését a piac és mit gondol a szabályozó a szigorításról.
A frissen publikált számok szerint összesen közel 670 milliárd forinttal nőtt a lakossági állampapírok állománya a harmadik negyedévben, csak a szuperállampapír önmagában több mint 1240 milliárdot csatornázott be.
November közepéig lehet pályázni a Magyar Államkincstár (MÁK) pénzügyi ismeretek bővítésére meghirdetett Mestervideó pályázatára - mondta Borbély László András, a kincstár pénzforgalmi elnökhelyettese csütörtök reggel az M1 aktuális csatornán.
Az augusztus végi adatok szerint közel háromszor annyi megtakarítást vonzottak nyolc hónap alatt a lakossági állampapírok, mint bármely más értékpapír-kategória összesen. A nagy kedvencnek számító bankbetétek is csupán 242 milliárdnyi lakossági megtakarítást vonzottak be év eleje óta, a nagy vesztesei pedig az állampapírrohamnak egyértelműen a befektetési alapok. A friss adatokból az is látszik, hogy folyamatosan csökken a lakossági állampapírokon belül az az állomány, ami nem a lakosság kezében van.
Fontos közleményt adott ki az ÁKK, amely az eddig látott, hatalmasra duzzadó lombardhitel-állománynak vetne most gátat. A tehetősebb banki ügyfelek jelentős részben ilyen, rendkívül alacsony kamatozású hitel felvételével értek el eddig plusz hozamot.
A lakossági állampapírok banki értékesítése az államnak és a lakosságnak jól számszerűsíthető költségekkel jár: az állam a bankok részére forgalmazói jutalékot fizet, míg a háztartások számos különféle díjtétellel szembesülnek. Így amennyiben a háztartások állampapír-állományának 11 ezer milliárd forintra növelésében az elmúlt évekhez hasonló szerepet játszanak a bankok, az 2023-ig, közel 5 év alatt összesen 175 milliárd forint költséget jelenthet ezen két szereplőnek – amelyet egyéb, nehezebben becsülhető tételek tovább növelnek. Ennek fényében az államkincstári értékesítés előnyben részesítésével az állam és a háztartások jelentős költségeket takaríthatnak meg, ezért érdemes megfontolni a lakossági állampapírok forgalmazásának kizárólag állami értékesítési csatornákra való szűkítését is - írja Nagy Márton, az MNB alelnöke.
Azzal, hogy megjelent a szuperállampapír a magyar piacon, elkezdett polarizálódni a privátbanki portfólió: az egyik felét az alacsony kockázatú és kockázatmentes termékek teszik ki, ennek nagy részét már a MÁP Plusz foglalja el, a másik részét viszont a jelentősebb kockázatot hordozó befektetések kezdik el betölteni. Izgalmas kérdéseket feszegetett a Portfolio Öngondoskodás konferenciájának harmadik szekciója.
Még az államkincstár sem számított arra a rohamra, ami júniusban jött el a lakossági állampapírok piacán. Különösen rossz volt a helyzet Budapesten, ahol a legnagyobb volt az érdeklődés a MÁP+ iránt – derült ki a Portfolio Öngondoskodás 2019 konferenciáján.
Nagy versenyt támaszt a megtakarítási piaci szereplők számára a júniusban indult MÁP Plusz, a megtakarítási piac vezetők szerint csak úgy lehet felvenni a kesztyűt a papírral szemben, ha ennél vonzóbb terméket fejlesztenek, magyarán: jobb teljesítményt érnek el. Merthogy az emberek fejébe nagyon úgy tűnik, beégett az 5%, mint kockázatmentes hozam, ezt már szinte minden befektetésnek tudnia kell hozni, ha versenyképes szeretne lenni. A Portfolio Öngondoskodás konferenciájának első szekciójában az ÁKK vezére kitért arra is, hogy a nyugdíjkötvény továbbra is porondon van, ennek feltételeit most dolgozzák ki és hamarosan már a piacon is elérhető lesz.
Magyarországon teljesen mindegy, hány éves vagy, egyfajta népbetegség, hogy nagyon félünk a rizikótól, nem beszélve arról, hogy sokan rövid távon gondolkodnak. Kardos Zsolt, az Aegon Alapkezelő szenior termékmenedzsere szerint lenne még hova fejlődnie a pénzügyi kultúrának, kezdésnek például azt kellene megértenie a lakosságnak, hogy a tőzsde nemcsak spekulációs, hanem megtakarítási platform is. A szakember beszélt arról is, megtakarításunk hány százalékát érdemes szuperállampapírban tartani, miért örvendenek egyre nagyobb népszerűségnek az ESG-befektetések és miért lehet jó döntés tematikus alapot venni.
Miért van az, hogy ha nyugdíjról van szó, a legtöbb magyar úgy gondolja, az jár neki, de, hogy miből lesz nyugdíj, azt már csak kevesen gondolják át és még kevesebben tesznek érte. A Portfolio október 1-jei Öngondoskodás konferenciáján a nyugdíj-megtakarítási piac neves képviselőit kérdezzük arról, miért csökken a nyugdíj-megtakarítási termékek iránti kereslet, valóban jó ötlet lenne-e a jóléti alapok felállítása és mi lesz, ha berobban a piacra a nyugdíjkötvény.
A friss adatok szerint múlt héten újabb 80 milliárd forintért jegyzett a szuperállampapírból a lakosság, ezzel a MÁP+ állománya megközelítette a 2000 milliárd forintot.
A friss adatok szerint nem készpénzből vesznek szuperállampapírt a magyarok, hanem más megtakarításaikban összegyűjtött pénzből. A MÁP+ megjelenését megérezték a részvények, az ingatlanok, a befektetési alapok, de még a nyugdíjcélú megtakarítások is, a nagy kérdés, hogy mit kezdenek ezzel a helyzettel a piaci szereplők. Erről is kérdezzük őket a Portfolio október 1-jei Öngondoskodás konferenciáján.
Hiába a szuperállampapír, a forgalomban lévő készpénz mennyisége augusztusban is nőtt – mutat rá az MNB ma közzétett statisztikai mérlege.
Sosem látott profitot zsebeltek be a magyar alapkezelők tavaly, még úgy is, hogy a hektikus piaci mozgásoknak és az alacsony hozamkörnyezet hatására több alapkezelőnél is csökkent a kezelt vagyon egy év alatt. Az OTP Alapkezelő például elvesztette a koronát, és ezzel az Erste Alapkezelő lett tavaly év végén az egyetlen olyan szolgáltató, amely ezermilliárd forint feletti vagyont kezelt. Nagy kérdés, mit hoz majd az idei év, amikor szinte napi szinten váltanak irányt a tőzsdék, a geopolitikai feszültségek egyre nőnek és vagy egy olyan konstrukció a magyar piacon, hogy MÁP+, na, ez utóbbi okozhat csak igazán nagy fejfájást.
Közel 7000 milliárd forintnyi állampapír van a magyar háztartások kezében az MNB friss, júliusi statisztikái szerint. Ez azt jelenti, hogy folyamatosan csökken, és mára 1560 milliárdot tesz ki az az összeg a lakossági állampapírokon belül, ami nem a lakosság kezében van.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Magasabb lehet az alapkamat jövőre, mint várták.
Kevesebb kamatvágás lehet jövőre, ez rontotta el a hangulatot.
Kisebb kamatvágás jöhet jövőre, mint amire eddig számítani lehetett.
Meddig nőhet még?
Kik kísérték el a politikust?
Az IO Partners szakértőivel beszélgettünk.
